Az Iowa kérdést én igazából már eldöntöttnek tekintettem. Lemondtam róla, tudomásul vettem, hogy a saját fordításos transcript nem transcript, és máskor leszek kedves minden papírt hiánytalanul begyűjteni. De múlt héten csöngött a telefonom, és hosszú percek teltek el mire rájöttem, hogy kivel beszélek. Iowa témában hívtak interjúra. Kedd reggelre beszéltünk meg egy időpontot, emailben megerősítve, és megemlítve, hogy 20 perces mókára készüljek.
Fél10re kellett odaérnem az Opera tőszomszédságában lévő hotelbe, ahol a Portlandből érkezett interjúztatók gyülekeztek. Én voltam a napi első, és újabban van egy pocsék szokásom: képtelen vagyok időben elindulni, mindig éppen kicentizem a dolgot. Nem szándékosan, és csak akkor, ha fontos, hogy időre érkezzem. Amúgy időre is érkeztem, de a recepción olyan sor volt, hogy azt hittem, soha nem tudom meg, hova kell mennem. A telefonját meg nyilván nem vette fel az illetékes picsa.
Végül a recepciós lány készségesen elmagyarázta, merre haladjak, de nagyjából egy labirintus volt az épület, ez a konferencia terem pedig a létező legeldugottabb csücskében volt - a személyzeti folyosókon túl. Eleve mikor az épületet megláttam, éreztem, hogy én ide csúnyán alulöltöztem, pedig kiöltöztem! A folyosókon bolyongás közben egyszer csak meghallottam, hogy valaki jön mögöttem. Nem néztem hátra, nem érdekelt, próbáltam minél gyorsabban megtalálni a helyes irányt. De a lépések csak közelítettek, és egy elhibázott kanyarban végleg be is értek. A következő ajtónál úgy döntöttem szembenézek követőmmel, és megtartottam az ajtót, amíg a maradék 2 lépés hátrányát ledolgozta az ismeretlen.
Az ismeretlen egyébiránt egy öltönyös férfi volt, aki ezzel nyitott: And you must be Veronika.
Az interjú tényleg 20 perces volt, ami nagyon rövid, szívesen beszélgettem volna még velük. Az egyik nő pont olyan volt, mint egy középiskolás tanárom: nagyon kimért, nagyon szigorú, de alapvetően jószándékú, aki a teljesítményt nagyon elismeri. Tudom, hogy nem mindenben tetszettem nekik, de azt is tudom, hogy több dologban igen. Nem nyújtottam a legjobbamat, de bármikor vállalom a mai teljesítményemet, és megismételni is megtudom.
Most egy hónap szünet az eredményig. Örülök, ha engem választanak, de könnyű elképzelnem a nálam jobb jelöltet. Majd elválik. A multis állás is várakozóban van. Náluk túljutottam minden szinten, már "csak" el kell dönteniük, hogy engem akarnak-e vagy mást. Valami csak összejön.
